A KKVHáz Zrt. és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége által elindított „kkv csúcs” országjáró rendezvénysorozat 15. állomása november 19-én Komárom-Esztergom megye volt. A nagyszabású esemény témái ezúttal a pályáztatás és a szakemberképzés helyzete volt. A kötetlen hangulatú interaktív tanácskozásnak a megyeháza adott helyet, a road-show a megszokottaknak megfelelően sok érdeklődőt vonzott. A rendezvényen részt vett és köszöntőt mondott Borsó Tibor a Komárom-Esztergom megyei Közgyűlés alelnöke.
A rendezvény igazolta, hogy nem előadások sorozatából áll, hanem már a kezdetektől fogva törekszik az interaktivitásra. Tulajdonképpen nem is voltak hosszabb hangvételű előadások, hanem már a köszöntőket követően elindulhatott az a kérdezz-felelek, ami moderátori felügyelet mellett mindvégig a szakmai fórum keretei között maradt. Az eseményen a házigazda Megyei Önkormányzat és KKVHÁZ Zrt. mellett a Munkaügyi Központ az Adóhatóság megyei szervezete illetve számos gazdasági érdekképviselet is jelen volt, de képviseltette magát több kis-és középvállalkozás is.
Nem elég a tanfolyam, munkába is kell állni
Elhangzott, hogy megyében különös hangsúlyt kap a különböző képzésekre és tanfolyamokra fordítható több milliárd forint ésszerű felhasználása. A munkaügyi központ napi kapcsolatban áll a potenciális munkaadókkal, ismeri azok igényeit. Így a következő években olyan feladatkörök elsajátításában is segíti a munkát keresőket, amelyekre valóban szükség van. A megyében jelenleg 5,3 %-os a munkanélküliség, ami 7300 lakost jelent. A munka híján lévőknek 40%-a 8 általános végzetséggel rendelkezik csak. Nekik kínál majd megoldást a mintegy 3 milliárd Ft forráskeretű Út a munkához GINOP program. Ugyancsak a megyei foglalkoztatás javításához járulhatnak hozzá a Terület-és Településfejlesztési Operatív Programból finanszírozott megyei foglalkoztatási paktumok is. A képzések hatékony felhasználásának igazi fokmérője azonban majd az lesz, a különböző tanfolyamok elvégzését követően mennyien helyezkednek majd el és hasznosítják új tudásukat a munkaerőpiacon.
Több tízmilliárd Ft fejlesztésre
A 2014-2020-as európai uniós fejlesztési időszakban megyei szinten 40 milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre a települések részére. A megyei közgyűlés pedig a szükséges  humán-erőforrást megteremtette a projektek  lebonyolításához, hiszen  száz százalékban megyei tulajdonú gazdasági társaságot hozott létre a munka levezényléséhez. A településfejlesztés mellett minden bizonnyal a turisztika és a hozzá kapcsolódó vendéglátás lehet a pályázatok egyik nyertese. Bár a magyarországi turizmussal kapcsolatban elsőre Budapest, a Balaton és Hajdúszoboszló ugrik be sokaknak, 2009 óta tudatosan, megyei támogatással foglalkoznak a komáromi és tatai térség turisztikai fejlesztésével is, s ehhez csatlakozik most Dorog és Esztergom térsége is. Ehhez és más együttműködéshez további remek alap lehet a határon túli együttműködések is.

Tartanak a vállalkozások a pályázatíróktól
S ha már a pályázatok kerültek szóba, Lehoczky Tibor, a Goodwill Consulting képviseletében arról számolt be, hogy gyakran tapasztalja: még a közepes vállalkozások is tartanak a pályázatoktól épp úgy, mint a pályázatíró cégektől. A következő időszak egyébként, jó felkészüléssel, a pályázatok paradicsoma lesz, amely előnyeit főleg a kkv-k élvezhetik. Kassai Róbert miniszterelnöki megbízott felhívta a figyelmet, hogy a megyei pályázatoknál érdemes a helyi munkaerő bevonására koncentrálni. Az Európai Unió ugyanis külön hangsúlyt helyez arra, hogy a nagy források jó része helyi alvállalkozókhoz jusson, hiszen Brüsszelben is külön prioritás a kkv-k támogatása. Más kérdés, hogy uniós mérce szerint egy magyar nagyvállalat sok esetben csak európai kis vagy közepes cégnek számít. Beszédes adat, hogy az 530 ezer magyarországi cégből mindössze 3500 képes évi 5 milliárd forintos forgalomra. Szinte minden hasonló rendezvényen visszatérő kérdés a bér és a szakképzés helyzete.
Röghöz kötött a magyar munkavállaló
Bár a megyében is van munkanélküliség, szakképzett munkaerőt több helyen is keresnek, mérnökökből például kimondottan nagy a hiány. Tálos Péter, a Joint Venture Szövetség elnöke, a komáromi Foxconn ügyvezető igazgatója egyszerre látja a problémát a multi és a kkv-k szemszögéből. Azt mondja, sokat kell fejlődnie a magyar üzleti kultúrának, röghöz kötött a magyar munkavállaló. Hiába lenne lehetőség más városban jobb szakmai körülmények között, több fizetésért dolgozni, csak kevesen mozdulnak. Tálos Péter szerint a mai fiatalokat egyszerűen nem érdeklik a műszaki tudományok, általában a műszaki világ, pedig a cégüknél szívesen alkalmaznak pályakezdőket is. Eleve kalkulálnak azzal, hogy a főiskolákon, egyetemeken sokszor nem azt a képzést kapják meg, amire szükség van, de ez nem baj, mert a vállalat megtanítja őket, csak jönnének.
Németországban már az óvodában ismerkednek a szakmákkal
Szűcs György, a Dorogi Ipartestület elnöke szerint sokat számít a családi minta, néha egy vasárnapi ebédnél több minden dől el, mint az iskolában. A középiskolásoknak több szakmai versenyt kellene rendezni, ez is motiválhatná őket, hogy a legjobbak közé kerüljenek. Mint mondta: Németországban – részben kamarai támogatással – már az óvodában elkezdik a szakmákkal való ismerkedést, mondjuk, Lego lakatosok vagy sofőrök segítségével. A családi vállalkozásokat is támogatni kell, hiszen a gyerekek akár ott is kezdhetnek dolgozni.
Bartók István, az EDUTUS Főiskola volt rektora jó és rossz példáról is beszámolt. A náluk tanulók egyik találmányához például 50 millió forintos tőke kellett volna, ám egy korábban érdeklődő magyar cég végül visszalépett. A találmány és a majdani haszon így az Egyesült Államokban kötött ki. A hallgatók, főleg a levelezősök, jó része kkv-kból jön, vagyis sokkal több a munka- és élettapasztalatuk, mint azoknak, akik csak az iskolapadban ülnek.