Szerdán délelőtt adták át a majki kamalduli remeteség megújult kolostorépületét. A megjelenteket L. Simon László köszöntötte, aki a beruházást és annak jelentőségét ismertette. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszédében emlékeztetett arra, hogy a majki remeteközösség a magyar nemzet újjáépítése jegyében érkezett Magyarországra háromszáz évvel ezelőtt.
Lázár János hangsúlyozta: a katolikus közösségeknek történelmi érdemei vannak abban, hogy a 150 éves török uralom után a magyarság visszafoglalta hazáját és képes volt a nemzetet visszavezetni az európai értékekhez. Mint fogalmazott, a majki remeteközösség is a nemzet újjáépítése jegyében érkezett a 18. század első évtizedeiben Magyarországra, ahol találkozott törekvésük az államéval, illetve az Esterházy-családéval. Az ünnepségen részt vett Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke, Borsó Tibor és Steindl Balázs alelnökök. Az ünnepség végén Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevesésért felelős államtitkár, mint a körzet országgyűlési képviseője mondott pohárköszöntőt.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, hogy a kolostorépület teljes felújítására 885 millió forint uniós támogatást használtak fel és ennek keretében megújult az épület díszudvara is.
Hozzátette, hogy a kamalduli remeteség műemlékegyüttesének teljes felújítását a Nemzeti Kastélyprogram keretében végzik el. A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ felé kifejezett elvárás a rekonstrukcióknál, hogy az intézmények önfenntartók legyenek, programokkal töltsék meg az épületeket – hangsúlyozta.
Az államtitkár elmondta, hogy megvalósult a 2300 négyzetméter alapterületű rendház szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, az emelet, valamint a növényszárító padlás teljes belső, műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, valamint a belső díszudvar felújítása.
A termekben berendezett kiállítás bemutatja a remeteség 18. századi históriáját, a szerzetesek életmódját, megemlékezik II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak kapcsolatáról. A tárlat megjeleníti azt az időszakot is, amikor az épületből a remeteség alapítását egykor támogató Esterházy család grófi ágának vadászkastélya lett az 1860-as évektől.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, Közép-Európában azon kevés remeteség egyike, amelyek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn. Értékét növeli a közeli tó, a malom, valamint az, hogy megőrizte elzártságát, bár közel van a város és a közút.
A kamalduli remeteséget 1733-ban kezdték el építeni Majkon, az első remetelak alapkövét Esterházy József tette le. A remeteségben cellaházakat, templomot és közösségi épületet alakítottak ki; a némaságot fogadó fehér csuhás szerzetesek külön-külön elmélkedtek cellaházaikban, évente csak egyszer beszélhettek egymással. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, amikor a rendet feloszlatták, a berendezés egy részét pedig elárverezték, állami tulajdonba vették vagy széthordták.