Az országos vízgyűjtő gazdálkodási terv (VGT) 6 évente kerül felülvizsgálatra. Jelenleg folyik a következő időszakra vonatkozóan a Duna, Tisza, Balaton és Dráva részvízgyűjtők terveinek mustrája.
A Duna részvízgyűjtőjéhez tartozik Komárom-Esztergom megye is, teljes területével. A megye további 3 tervezési alegységre bomlik, nevezetesen az Által-ér, Gerecse és Cuhai Bakony-ér Concó vízgyűjtőkre. A Duna részvízgyűjtőjére szervezett fórumot augusztus 28-án Győrben, az Eto Park Hotelben tartották, ahol az ügygazda Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei mellett jelen voltak a vízgyűjtő gazdálkodási tervek kontrollját végző tervező konzorcium szakemberei is.

A Duna részvízgyűjtőjéhez tartozik az ország területének 1/3-a és a lakosság fele is itt él. A vízgyűjtőhöz 375 felszíni vízfolyás, 77 állóvíz és 85 felszín alatti víztest tartozik.  Elhangzott, hogy a felszíni vizeknek csak 14 %-a jó minőségű. Jellemző a részvízgyűjtő erős tápanyagterhelése. A tápanyagterhelésben meghatározó a Nitrogén és foszfor. A VGT 1-hez képest a távlati cél a 60-as évekbeli állapotok elérése. Örömteli, hogy a Duna részvízgyűjtőjében a Nitrogén koncentrációja 39 %-al, míg a foszfor 43 %-al csökkent. Elhangzott, hogy a legfőbb szennyező-források mára az ipari korszerűsítések következtében már nem az ipari tevékenységektől eredeztethetőek, hanem a kommunális szennyvizek a felelősek az erős tápanyag-terhelésekért. A részvízgyűjtőben 336 szennyvíztisztító működik, ami további 18-al bővült illetve bővül a jövőben. A helyzetet nagyban segítették a KEHOP és a jövőben segítik a KEOP (Környezetvédelmi és energiahatékonysági Operatív Program) támogatások. A jövőben várható a szennyvíztisztítók esetében a víztestekre szabott kibocsátási határértékek  alapján történő szabályozás bevezetése, a meglévő tisztítók további korszerűsítése, a 2000 LE alatti települések szennyvíz problémáinak megoldása is. Komárom-Esztergom megyét érintően elhangzott, hogy Bokod község oroszlányi szennyvízelvezetési agglomerációba történő átsorolása egyelőre magakadt, financiális okok nehezítik a folyamatot, de várhatóan a KEHOP 2.2.1 pályázati forrásokból orvosolható lesz a probléma. A felszín alatti vizek esetében a jelentős vízkivételek (elsősorban az engedély nélküli) és a pontszerű szennyezések jelentik a legnagyobb veszélyt. Ennek következtében a Kisalföld és az Alföldi tájak nyugati területein prognosztizálhatóak jelentős vízszintsüllyedések, amik az öko-sztisztémák romlását is eredményezik. A bányászati tevékenységek megszűnésével a karsztvízszint emelkedése folyik, ez elsősorban Veszprém és Tata térségében releváns. A részvízgyűjtő lakosságának ivóvízigényét döntően parti szűrésű kutakból elégítik ki. Megállapítható, hogy az ivóvízbázisok veszélyeztetettsége rendkívül nagy, ugyanis a 801 db közcélú vízkivételből 547 sérülékeny vízbázison van, 346 ivóvízbázisnak pedig egyáltalán nincs védőterülete.

Megállapítható, hogy a VGT 1-hez képest a VGT 2-ben nincsenek nagy változások. Sokkal inkább a hangsúly eltolódások a lényegesek. A VGT 2 kiemelt célkitűzései között szerepel a hatékony belvízi csapadékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, a tisztított szennyvizek hasznosítása és a víztakarékos öntözési technológiák bevezetése a mezőgazdaságban.

A fórum második felében került sor a hazai vízgazdálkodás átfogó tervezési dokumentumának a Kvassay Jenő tervnek a bemutatására. Az 1940/2013. (XII.13.)-as kormányhatározat alapján készítendő terv végleges tartalmát 40 szakértő bevonásával várhatóan a hónap vége felé nyeri el, amit a kormány aztán év végéig fogad majd el. A terv készítését koncepcióalkotás, és problémafeltárás is megelőzte. A terv szellemisége az adaptív vízgazdálkodási  körülményekhez való igazoldás jegyében fokozott társadalmi párbeszéd mellett próbál megfelelni a jövő vízügyi kihívásainak.  A terv egy olyan jövőképet is felvázol, ami szakit az eddigi a vizek gyors átvezetését szem előtt tartó szemlélettel és a vizek visszatartására és hasznosítására helyezi a hangsúlyt. Elkötelezett a kockázatmegelőző ár-és belvízvédelem és a minőségi vízi-közmű szolgáltatás mellett. A jövő ugyanakkor már korábban elkezdődött, hiszen a vízi közművek integrációja már sikeresen megtörtént és túl vagyunk egy tucat eredményes árvízvédelmi fejlesztésen is, amelyek beruházási volumene több mint 1000 milliárd Forint volt.

A fórumon bemutatásra kerültek a vízügy jelenleg futó beruházásai is, így a jelenleg zajló mintegy 7,2 milliárdos költségvetésű Komárom – Almásfüzítő árvízvédelmi öblözet fejlesztése. A projekt keretében 4 km új árvízvédelmi vonal is épül, sőt a Concó mellékágának vizes élőhely rehabilitációjára is sor kerül. Már megvalósult Tát térségében a kenyérmezei és únyi patak visszatöltésezése és mederrendezése. A 2014-2020-as fejlesztési időszakában pedig megvalósul a 9 milliárdos fejlesztési igényű Esztergom város árvízvédelmi fejlesztésének I. üteme is.

A rendezvényen a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal képviseletében Hummel Rudolf osztályvezető vett részt.