A „III területi tervezési szakmai konferencia” megszervezésével lezárult az a nagyszabású ÁROP (Államreform operatív program) projekt, ami a megyék hatáskörébe utalt Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) megalapozását volt hivatott szolgálni. A Széchenyi Programiroda gesztorsága mellett lezajlott projekt során 110 tervdokumentum, megalapozó tanulmány készült el. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzetgazdasági Tervhivatal felügyeletével lezajlott projektnek köszönhetően így olyan létfontosságú tervek készülhettek el, amelyek remélhetően nagyban segítik a területi tervezést. A nagyszabású projektzáró eseményre a megyék és megyei jogú városok képviselői voltak hivatalosak. Az eseményen jelen volt Túróczy László a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatot Borsó Tibor és Steindl Balázs közgyűlési alelnökök, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatalt pedig Petrikné Molnár Erika főosztályvezető, Pengő Julianna főépítész és Hummel Rudolf osztályvezető képviselték.  A rendezvényen elhangzott, hogy a TOP az Európai Bizottság felé 2014. december 18-án került benyújtásra, bizottsági elfogadása idén márciusra várható. Újdonság, hogy az eddigi a 6 prioritás egy hetedikkel, a fenntartható városfejlesztéssel is kiegészül. Ez a keret majd a megyei jogú városok számára lesz elérhető. Mint már ismeretes, ez az az operatív program, amiből többek között önkormányzati üzleti infrastruktúrafejlesztések, vállalkozásbarát népességmegtartó városfejlesztési akciók, fenntartható városi közlekedésfejlesztési és emberi erőforrás-fejlesztési akciók valósíthatók meg.  Az EU új területi eszközei közül az integrált területi beruházás ugyan nem kerül ebben a ciklusban bevezetésre, de a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) mintegy 20-30 város számára a LEADER programhoz hasonló lebonyolítás szerint elérhetők lesznek. A TOP eljárásrendje kapcsán elhangzott, hogy 300 millió Ft összeghatárig egyszerűsített pályázatok lesznek és a közszféra esetében az eddigi versenyhelyzet megszűnik majd.  Újdonság lesz a projektmenedzsment költségek nagymértékű csökkentése, a halasztott önerő és az új közreműködő szervezetek. Az 1303/2014-es Bizottsági rendeletnek köszönhetően még hangsúlyosabb szerepet kapnak az indikátorok, a jelentéstételi kötelezettségek, az ezeket szolgáló monitoring tevékenységek, annak érdekében, hogy az uniós támogatások az eddigieknél hatékonyabban és ellenőrizhetőbben kerüljenek felhasználásra. A megyék és megyei jogú városok, mint „területi szereplők” a TOP fontos szereplői lesznek a megvalósításnak is, hiszen a területi tervek elkészítését követően közreműködnek az azokat megvalósító projektek kiválasztását szolgáló szempontrendszerek és pályázati felhívások összeállításában, de részt vesznek a projektek értékelésében és a végső döntések előkészítésében is. A kétnapos konferencián szerepet kapott a még a vidékfejlesztés is, méghozzá egy merőben új, „mezőgazdasági szempontú falufejlesztési” megközelítésben.  A korábbi évekből már jól ismert Tanyafejlesztési program ugyanis egy „termelő falu” programmal egészül ki. Az ezt szolgáló alprogramok elsősorban az 1000 fő alatti és hátrányos helyzetű településeken biztosítanak majd az ott élőknek kiegészítő élelmiszerszerzést a háztáji, az önellátó gazdálkodás megismertetésével, mentorálással, állati jószágok kihelyezésével. A keret a közel másfél milliárd forint.