Győr után Esztergom volt a következő állomása annak a közlekedésfejlesztési műhelymunkának, amit a "fenntartható közlekedés fejlesztése az információszolgáltatás és az intermodalitás javításával a magyar-szlovák határtérségben" című projekt keretében rendeztek a Szent-Adalbert Képzési-, Lelkiségi és Konferenciaközpontban.
Az eseményen a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat részéről Steindl Balázs megyei közgyűlési alelnök is részt vett. A szakmai fórumon a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. részéről bemutatásra került a projekt és az annak keretében készítendő tanulmány szakmai tartalma.  Bemutatásra került a közösségi közlekedést érintően a Fertő-Hansági Nemzeti Park és a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet környezetbarát közlekedésfejlesztési lehetőségeit vizsgáló Transdanube projekt valamint a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. előadásában a mintegy 680 km hosszú magyar-szlovák határtérség közösségi és kerékpáros közlekedési kitöréseit vizsgáló Tanshusk projekt. A szakmai fórum gerincét képező Tanshusk projekt 4-4 járás területét vette górcső alá. Közel 3000 háztartás utazásai szokásait vizsgálták, utas-és járműszámlálást végeztek a határon átmenő közforgalmú járatokon. A céltelepülések Kassa, Győr, Esztergom és Komárom voltak. A felmérések alapján a helyközi közlekedés 30 %-át teszi ki a tömegközlekedés, ugyanakkor a közösségi közlekedés részaránya a határon átmenő közforgalmi közlekedés vonatkozásában már csak 2-3 %. E számadatok is igazolják, hogy van fejlődési potenciál az utóbbi célterület vonatkozásában. Ehhez mindenesetre a két ország szabályozási és pénzügyi környezetét kell összehangolni, közlekedési szövetségeket kell létrehozni, hogy aztán a menetrendek, a tarifák és kedvezmények összehangolása is megtörténhessen. Az, hogy közösségi közlekedés részaránya növelhető legyen, meg kell teremteni többek között a kerékpáros forgalom vasútra és autóbuszra terelését is. A tanulmány eddig elkészült részei számos problémára rávilágítanak. A magyar-szlovák határszakasz mentén hiányoznak a vasúti, a személy-és teherszállítási kapcsolatok, így a jelenleg párhuzamosan futó Budapest-Bécs és a Budapest-Pozsony nemzetközi vasútvonalak haránt irányú autóbuszos összeköttetése (Tatabánya-Érsekújvár, Győr-Nagyszombat) is hiányzik. Bemutatásra került még a Finnország és Görögország között húzódó Vasfüggöny projekt is. A 10.400 km hosszú 13-as Eurovelo projekt azért is példaértékű mert a kerékpáros közlekedés közösségi közlekedéssel való összekapcsolását a turizmus oldaláról is erősíti. Az, hogy például a nemzetközi kerékpáros útvonal mentén fekvő Sopront és térségét kerékpárút létesítésével felfűzzük a Balatonra a nemzetközi kerékpáros útvonal „eladhatóságát” is erősítjük. E projekt keretében nemcsak a potenciális útvonalak felülvizsgálata történt meg, hanem turisztikai programcsomagok kidolgozására is sor került. A hazai kerékpáros civil szervezeteket tömörítő ernyőszervezet a Kerékpáros Magyarország Szövetség képviselőjének előadásából elhangzott, hogy a kerékpáros közlekedés manapság reneszánszát éli. Folyamatosan emelkedő népszerűsége jelentős gazdasági potenciállal is bír. Az Évente mintegy 54 milliárd euró gazdasági hatást eredményező kerékpáros turizmus fejlesztését tehát már nemcsak a fokozódó környezeti szempontok indokolják. S, hogy Magyarország a kerékpáros fejlesztések terén hogy áll, ahhoz csak néhány adalék: a 13-as számú Euro-Velo nyomvonalra fordított 45 millió euró közösségi támogatás csaknem felét hazánk hozta el. A 6-os számú Euro-Velo nyomvonal pedig a 2014-2020-as fejlesztési időszakban kiemelt kormányzati beruházásként valósulhat meg. Annak érdekében, hogy a nemzetközi kerékpárútvonalakra való ráhordás is megtörténhessen, a Terület-és Településfejlesztési Operatív program forrásai is hozzájárulhatnak majd.
Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésen a résztvevők számos értékes gondolatot fogalmaztak meg a szervezők felé. Így a már meglévő Euro-Velo szakaszok összekapcsolása, a Székesfehérvár-Komárom vasútvonal fejlesztése, a Mór és Oroszlány közötti vasútvonal kiépítése, az esztergomi és párkányi vasútállomás közötti közösségi közlekedési kapcsolat megteremtése, Tatabányán a kerékpáros és vasúti közlekedés közötti átjárhatóságot megteremtő intermodális központ létesítése, csak néhány azok közül, amelyek hozzájárulhatnak a közösségi és kerékpáros közlekedés részarányának növekedéséhez. Hogy jó ötletekből nincsen hiány azt, bizonyítja, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Dömösön látogatóközpont, a Rába-Duna Vág Egtc kerékpáros zarándokút létesítését tervezi. Esztergomban pedig már megvalósult projektekről is beszélhetünk, hiszen a Neuzer Kft-nek köszönhetően már a buszvégállomáson és vasútállomáson is elérhetők azok kerékpáros kölcsönzők, amelyek igénybevételével már kerékpáron is elérhető a város. A Transhusk projekt részeként egyébként a már meglévő adatbázisok összehangolásával egy nemzetközi útvonaltervező is készül majd.